Üvegkönnycsepp lelkemet
tenyeredbe helyezem.
Vigyázz rám kérlek,
mert annyit szenvedett már-e törékeny lélek!
Annyi fájdalom
hagyott mély nyomot múltamon!
S bár gyógyult a múlt
és gyógyult a fájdalom,
de a sok heg nem enged
feledni az utat,
melyen a bölcsesség az enyém lett.
S a hegek kellenek
örök emléknek,
hogy sose feledjem,
amiért őket szereztem.
Általuk teremtek
új jövőt,
új utat s reményt adok,
mígnem a világ gyógyul,
mint gyógyult lelkemben a múlt.
Hát kellettek a sebek
és kellenek a hegek,
ez tesz
törhetetlen törékennyé
engem.
Vigyázd hát üvegkönnycsepp lelkem!
Veszprém, 2022.02.28.
